2009. március 30., hétfő

Számítástechnikai készségfejlesztések az angol iskolákban töri helyett?



Az angol oktatásügyi miniszter, Jim Knight felkért egy szakembert Sir Jim Rose személyében az általános iskolai alaptanterv felülvizsgálatára, ami 20 éve készült. Rose véleménye szerint a gyerekeknek számítógépes és internetes képességeit kellene csiszolni, olyan tárgyak rovására, mint a történelem. Persze, nem az egész történelmet, csak szakaszait hagynák ki a tantervből, mint például a II. világháborút. Rose fontosnak tartja, hogy a gyerekeket megismertessék olyan lehetőséggel mint például a blogolás, a Wikipédia, vagy a Twitter, valamint beépítenék a tantervbe az írástanulás mellett a gépírást, és a helyesírás mellett a helyesírás-ellenőrző szoftverek használatát.

Mr. Knight viszont felhívja rá a figyelmet, hogy a tervezet még nincsen kész, és az országukban mindig is fontos volt a történelem oktatása.

Forrás:
Origo

A Nagy Ausztrál Tűzfal


Már nem csak tesztelik, hanem életbe lépett az ausztrál kormány által 4 év alatt kiépített internet szűrőrendszer. Egyenlőre csak 1300 tiltott oldallal, amit a későbbiekben 10.000-re akarnak bővíteni. Ez a szűrő arra hivatott, hogy a gyerekeket, fiatalokat megvédje az ártalmas tartalmaktól. Ilyen radikális lépésre eddig csak olyan kormányok szánták el magukat, mint Kína vagy Irán. Hasonló védelmi rendszert építettek ki még Angliában, Svédországban, Kanadában és Új Zélandon, bár használata egyik országban sem kötelező. Olyan ausztrál gyermekvédelmi és humanista szervezetek, mint a Ausztrál Keresztény Lobbi, az Ausztrál Családszövetség és a Child Wise még keveslik is a beavatkozás mértékét. Mondván az otthoni szűréssel csak a kisgyerekeket lehet megóvni. Valamint sok intézmény nem foglalkozik a gyermekek ilyen szintű védelmével, és az iskolák rendszereit is ki tudják kerülni a rafináltabb diákok. Valamint a szólásszabadságot féltő polgárok pedig úgy gondolják, hogy a tiltás alá vont oldalak olyan gyorsan fognak elérési útvonalat váltogatni, hogy a kormány megbízottai nem fogják tudni tartani az iramot. Vagyis ez egy eleve veszett ügy.

Forrás:
Origo
ITcafé

2009. március 23., hétfő

Saya, a japán android



A japánok igencsak az élen járnak a robotok, és leginkább az androidok fejlesztésében. Hiroshi Kobayashi, a Tokiói Egyetem professzorának 15 éves munkája eredménye képen egy android tanárnőt teszteltek a közelmúltban egy Tokiói általános iskolában. Bár egyenlőre még csak olyan alapfeladatokat képes ellátni, mint a névsor felolvasása, a lecke kiosztása, és a mimikájával való jutalmazás vagy büntetés. Igen, mimika. Ugyanis Saya latexből készült arcában 18 motor működik, ami által képes az érzelem nyilvánításra (mégha korlátozott keretek között is). Még ha nem is képes teljesen ellátni a tanári feladatokat helyettesítőnek még elmegy. Ám valószínűleg készül az anyagot leadni képes verziója is.

2006 óta ülnek már a Tokiói egyetem recepcióján Saya prototípusai. Az egyetem olyan cégeknek szánja őket, ahonnan költség csökkentés címén megakarnak válni az emberi munkaerőtől.

A japán kormánynak hatalmas befektetései (35 millió dollár) vannak a fejlesztésekben, és azt tervezik, hogy 2015-re minden háztartásban lesz egy android. Ugyanis egy felmérés szerint addigra a japán népesség egynegyede lesz 65 év feletti, vagyis kevés lesz a munkaerő, és a szociális ellátással problémák lesznek.




Forrás:
Origo

Az internet ellenségei



A sajtó szabadságért küzdő szervezet, a Riporterek Határok Nélkül (RSF) minden évben összeállít egy feketelistát, azokról az országokról, ahol a leginkább korlátozzák az internetes tartalmak szabad áramlását. Ezen országok 2009-ben rendre: Burma, Kína, Kuba, Egyiptom, Észak-Korea, Szaúd-Arábia, Szíria, Tunézia, Türkmenisztán, Üzbegisztán és Vietnám. Ezekben a diktatórikus, vagy ahhoz hasonlóképpen működő országokban üldözik a nem kívánt elemeket. Egyes országokban intranetté változtatták az internetet, hogy ezzel "védjék az állampolgáraikat" vagy pedig a kormány saját fizetett emberei heckelik meg a szájtokat, és küldenek kommentek az oldalakra, ezzel is manipulálva sz információt. Valamint Ausztrália is felkerült a listára, mivel terveztek egy az egész országot érintő internet szűrést végrehajtani, a fiatalok érdekében. Ez a tervezet a Nagy Ausztrál Tűzfal nevet kapta, bár mostanra úgy látszik mégsem történik meg a beavatkozás.

Forrás:
Origo

20 éves a világháló



1989-ben Tim Berners-Lee a svájci CERN kutató intézet munkatársa megelégelte, hogy a több ezer kutatót foglalkoztató intézet kutatási anyagaihoz olyan nehézkesen lehet hozzáférni. Ezért egy olyan rendszert talált fel, amiben összekapcsolódnak az anyagok egymással, mint egy háló, amit több helyről is el lehet érni; ezzel lerövidítve a keresés idejét. Így egyik eredménytől el lehet jutni a másikig. Vagyis egy információs hálót alkotnak a részegységek. 1991-ben már üzembe lépet a CERN első webszervere. Nem sokkal később az első amerikai webszervert is beindították, amin a Berners-Lee által írt szoftvert használtak. 1993-ra pedig több mint ötszáz szerver működött világszerte, mivel a CERN engedélyezte az ingyenes és szabad felhasználást. Az első magyar webszerver indulása is 1993-ra datálható, ami a Budapesti Műszaki Egyetem Folyamatszabályozási Tanszékének gépe volt. A World Wide Web Magyar Honlapján találhatók a magyarországi WWW szerverek felsorolása és hasznos információk.

A World Wide Web előnye, hogy a Berners-Lee által létrehozott böngésző segítségével nem csak nézegetni lehet az weboldalakat, hanem valamennyi háttértudással újakat is létre lehetett hozni. Azonban az alapszintű programozói tudást nem igénylő, új információ feltöltéséhez alkalmas oldalak már a Web 2.0 megjelenésével váltak csak lehetővé.

Berners-Lee zseniális ötletének hála mára sokkal egyszerűbb az interneten eligazodni.

Forrás:
Origo

2009. március 13., péntek

A Microsoft Surface Magyarországon?


A Microsoft Surface nevű érintőképernyős számítógépét 2010-re tervezi hazánkban is megjelentetni. A folyadékkristályos képernyőn egyszerre akár öten is dolgozhatnak. Mivel asztalszerűen van kialakítva, így a vízszintes 76 cm felületet körbe állva/ülve könnyen használhatja egyszerre több felhasználó is. (Valószínűleg ezért választották a nevének a surface, azaz felszín, látszat szót.) Nem csak azért van nagy jelentősége, mert több felhasználós, hanem mert mint egy vonalkód beolvasó felismeri azokat a tárgyakat, amiken van kód, és a gépen lehet természetes mozdulatokkal használni, egér vagy billentyűzet nélkül. Valamint beépített fénykép-, zene-, és útvonal tervező szoftver is jár hozzá.

Az Egyesült Államokban ennek a gépnek az ára 10 ezer dollárt, ami kb. 2,5 millió forint. Persze ilyen ár mellet nem az átlag ember van megcélozva. A leginkább pénzintézetek, kaszinók, nyilvánosan információs pultokban, vagy szállodáknak lehet hasznára. Az InterKnowlogy (brit szoftverfejlesztő cég) egy oktató programon gondolkozik orvoshallgatóknak. ennek segítségével gyakorolhatnák a boncolást három dimenzióban.

Ezzel a technikával lebontja a falakat az emberi mozdulatok és a számítógép használata között. Várható, hogy egyre több helyen fog megjelenni az életben, ezzel átalakítva a vásárlási, éttermi, és szórakozási szokásainkat.


források:

Origo
Microsoft Magyarország honlapja




2009. március 11., szerda

A Google mindössze három hónapban elkövetett bakijai



Lehet, hogy joggal félnek egyesek?

2009 első negyedében több hiba is felmerült a gépezetben.

A Google kereső felülete január 31-én minden link alá betette a kártékony oldalt és fájlokat feltételező feliratot. Ez nem csak itthon jelentkező probléma volt, hanem világi szinten több országból is panaszkodtak az emberek, hogy a Google meghülyült, és minden oldalt és a rajta lévő fájlokat károsnak tünteti fel. Sőt, ha rákeresett valaki a saját szolgáltatásait is veszélyesnek feltételezte (mellékelt képen látható). Ennek ellenére működtek a linkek, és a Google szolgáltatások is, csak a „Tárolt oldalak” nem volt elérhető. Illetve még a Gmail levelező rendszerre volt hatással a probléma. A spamek közé könnyen bekerülhetett magánlevél is. Viszonylag hamar orvosolták a problémát, mert az eset 15 óra körül kezdődött és valamivel 16 óra utánra már jól működött a rendszer. A Google hivatalos álláspontja, hogy emberi hiba okozta a problémát.



Ám ennek a malőrnek még pénzügyi vonzata is lehet, ugyanis azoknak az oldalaknak, amelyeknél fontos a látogató, és ahonnan potenciális érdeklődött riaszthattak el, nem voltak elragadtatva az örömtől, mivel egy ilyen hibát nem engedhetnek meg maguknak. Még presztízsrombolást is vonhat maga után a dolog.

A Google levelező szolgáltatása, a Gmail február 24.-én órákon keresztül elérhetetlen volt sokak számára. Az egyik európai adatközpont karbantartása okozta a problémát. Normális körülmények között ez nem okozna problémát, ugyanis átvenné a központ helyét egy másik. Ám a zavart egy olyan program okozta, amely azért felelős, hogy az adatok a tulajdonosukhoz közel maradjanak. Egymás után terhelte túl az adatközpontokat, ezzel szolgáltatás kiesést produkálva. Ismét egy óra alatt kijavították a problémát, ennek ellenére a levelező négy órán keresztül nem üzemelt. A fizetős Gmail szolgáltatásokat igénybevevőknek jóváírt még plusz 15 napot a Google, ezt szánva kártérítésnek.

A következő bakit a Google Docsnál követték el. Egy szoftver hibája miatt a privát szövegeket és táblázatokat, olyanok is láthatták, akikkel meg sem lett az osztva. Ez a hiba a megosztás pillanatában következett be, de csak nagyon kevés felhasználó (0,05%) volt érintve. A hiba által érintett dokumentumokat törölték, és ezt jelezték e-mailben a tulajdonosoknak.

Azt hiszem jogos a kérdés, hogy ha ezek előfordulhattak, akkor mennyire lehet megbízni a google-ban, és a diszkréciójában? A kereső rendszer bakija még hagyján, de a dokumentum megosztóé már kevésbé. Nyugtalanító lehet valakinek, aki csak néhány emberrel akarta megosztani, az esetleg munkájához szükséges dokumentumokat, vagy egyéb bizalmasan kezelendő anyagait, hogy talán illetéktelek is belepillanthattak, arról nem is beszélve, hogy a törlés után újból meg kellett csinálnia ugyanazt. Valamint az a néhány cég és vállalat, akik a Gmailt használják órákon keresztül nem tudtak kommunikálni munkatársaikkal, partnereikkel a levelező rendszeren keresztül.


Források:

Kiszámíthatatlan kód miatt omlott össze a Gmail

Emberi hiba miatt bakizott a Google kereső

Google-dokumentumok szivárogtak ki szoftverhiba miatt

2009. március 2., hétfő

Hibrid kutatás


Az elmúlt években megnőtt az internet elterjedtsége, és fontossága. Olyannyira, hogy már a piackutató cégek is tesztelik, hogyan lehetne a legeredményesebben kihasználni. A Szonda Ipsos 2008-ban az interjúinak valamivel több mint a negyedét online hajtotta végre. Bár ott még nem tartunk, hogy teljesen kiváltsa a hagyományos módszereket (telefon, kérdőív ...), sőt. Éppen hogy ötvözni akarják a két módszer, az online és a hagyományos megkérdezés előnyeit, így egy hibrid technikát kialakítva. Egy adott célcsoport internetező tagjait online könnyebb elérni, viszont a nem internetezőket is meg kell környékezni, mert lehet egész más véleményük, hozzá állásuk. Az internet által lerövidül a feldolgozás ideje, és költséghatékonyabbá válik. Viszont még fejlesztés alatt áll az a technika, ami a válaszadók személyazonosságát védi, miközben beazonosíthatók is maradnak.

Olvasható még bővebben:
Sajtóközlemény
Cawi blog

Milyen csatornán jut el hozzánk az információ?


Pintér Robert blogján és a BrandTrend weboldalán olvashatunk egy kerekasztal beszélgetésről, ahol jelen voltak többen is a média képviseletében. Leginkább arról szólt a beszélgetés, hogy mind az újságok, mind a tévések, hogyan tudják felkelteni az emberek érdeklődését. Az internet segítségével sokkal több és színesebb kínálatot tudnak nyújtani, de ahhoz hogy ez szakszerűen és napra készen működjön, ahhoz sok befektetésre van szükség, akár a pénzt, akár az időt és energiát (értsd: munkaerő) nézzük. Lehet csinálni online híradót (például olyan bejátszásokat nézhetünk meg egészben, amiket a TV-ben a szűkös műsoridő nem tett lehetővé, hogy egészben levetítsék), vagy újságírók blogokat írhatnak, de például a Népszabadság is gyárt videókat. Vagyis egymás területeire is áteveznek a médiavállalatok. Kérdés, hogy ennek milyen sikere van, lehet...

Sok-sok lehetőség van, de hogy ezt minél gazdaságosabban, hogy lehetne kihasználni, azt még nem tudják. Mert az online látogatok száma a hagyományos fogyasztókéhoz képest kicsi. Ezért nem lehet rájuk építkezni, mert nem érné meg.