2009. október 12., hétfő

OpenPress


Az augusztusban indult OpenPress Nemzetközi Hír- és Fotóügynökség nagy célt tűzött ki maga elé, vagyis hogy demokratizálja az információs piacot. A világon a hírügynökségek egyre kevésbé tudnak foglalkozni a bennünket érintő eseményekkel, kielégíteni az információigényünket. A szabad információáramlást az OpenPress úgy akarja megkönnyíteni, hogy teret biztosít a világon minden embernek arra, hogy fényképeket, eseményeket töltsön fel eseménynaptárukba, és ezt a nemzetközi, illetve helyi sajtónak eladásra kínálhassa. Persze csak ha minden joga megvan a képanyaghoz a felhasználónak, aki feltöltötte, és a képen lévő személyek személyiségi jogait nem sérti vele.

A felhasználó képeket tölthet fel személyes oldalára, eseményeket hozhat létre, publikálhat és vásárolhatja is ezeket. Az OpenPress egy bizonyos közvetítői juttatás fejében összehozza a felhasználót (eladót) a sajtóval (vevő) az ajánlási rendszerén keresztül. A képeket évre és azon belül hónapra lebontva egy esemény-naptárban kínálják, és ha a vevő megkívánja leveszik az OpenPress rendszeréből. A vevő dönthet úgy, hogy csak egyszeri felhasználásra veszi a képet illetve létezik egy "örökáras" felhasználás is, ami tetszőleges felhasználást biztosít a vásárlónak az általa birtokolt médiumokon keresztüli közlésre, de más személyre nem ruházhatja át a tulajdonába került képet.

A honlap 17 (európai) nyelven elérhető, és egy paralel szótár segítségével könnyíti a keresést, akármilyen nyelven is címszavazták a hírt, eseményt. Van egyszerű és összetett keresési modulja. Az egyszerűen keresni cím, dátum, és sorszám alapján lehet az oldalon. Az összetett keresésen belül pedig megtalálható a felvétele helye, a felvétel ideje, típusa, nézőpontja, színe, orientációja szerinti keresés, illetve van még kulcs szavas keresés is.

A marketingesek blogot vezetnek, és a legjobban sikerült képeket itt ki is emelik. Első megmérettetésként az augusztus 20-ai eseményekről készült képek lettek értékelve egy versenyen belül. Néhány igazán szép készült.

2009. május 4., hétfő

Windows 7 megjelenését kiszellőztették


Nem a Microsoft menedzsereitől, hanem egy számítógépgyártótól szivárgott ki a hír, miszerint már októberben kapható lesz a Windows 7.

Acer október 23-án kezdi terjeszteni érintőképernyős számítógépeit, amiken már az új Windows operációs rendszer található. Ez a bizonyos érintőképernyős számítógép, már otthoni PC lesz, a Z5600-as modell. A több ponton érinthető gép látványosabb lesz az új operációs rendszerrel, amit eredetileg a Surface-el mutattak be.

Mivel a testverziója május 5-én már elérhető, butaság lenne a megjelenést sokáig halogatni. Bobby Watkins, az Acer brit vezetője szerint már nem is kell októberig vár, ugyanis már szeptember 23-án, annak aki Vistát vásárol lesz olyan lehetősége, hogy megkapja mellé a Windows 7-et. Bár olyan rebesgetések is vannak, hogy bár az ősszel megjelenő gépeken már rajta lesz a Windows 7, igazából a karácsonyi szezonra szánják, mint ahogy annak idején az Xp-t is anno 2001-ben.

Mindenesetre érezhetően közel van a kiadás dátuma, és a Microsoft eddigi bejelentései szerint sűrűbben akarnak operációs rendszereket megjelentetni a jövőben, kb. 2-3 évente. Kíváncsian várjuk.






Forrás:
Origo

Új Office



A Windows 7 várhatóan 2009 végén vagy 2010 elején fog megjelenni a piacon. Valószínűleg az új Windows operációs rendszerrel egyidőben fogják kiadni az új Officet, ami eddig Office 14 néven fut. Babonából kapta a 13. Office a 14-es nevet. Ebbe az új irodai csomagba már bele lesz építve egy olyan lehetőség, amivel az interneten is megoszthatjuk a munkánkat, mint ahogy most a google docson keresztül lehet, bár ez nem lesz teljesen internet alapú. Ez úgy lehetséges, hogy az ismertebb böngészőkbe, mint a Firefox, vagy az Explorer be lesz építve az Office. Az egyéni felhasználók ezt a Windows Live-on keresztül tehetik meg, míg a cégek előfizetéses rendszerben dolgozhatnának.


Forrás:
Origo
PC World.üzlet

2009. május 3., vasárnap

Windows 7 melletti downgrade-jog


Downgrade-jog azt jelenti, hogy egy szoftver legfrissebb verziója mellett jogosultak vagyunk használni a régebbi verziót is. Vagyis aki (akár cég, akár magánszemély) Windows 7-et telepít a gépére az használhatja jogosan az XP-t is. Erre akkor lehet szükség, amikor hardver vagy szoftver inkompatibilitás lép fel, ekkor vissza lehet nyúlni a régebbi verziókhoz. Azért volt erre szükség, mert a legújabb Windows operációs rendszer, a Vista több Xp-vel kompatibilis alkalmazást nem tudott futtatni, ezért sokan a jól bevált Xp mellett maradtak. És hogy hogyan kapcsolhatunk át? Be lesz építve egy Xp-mód, amellyel a felhasználók letölthetik a Windows XP SP3 Virtual PC nevű kiegészítőt. Ez által az XP és a Win 7 egymás mellett futhatnak.

Még pontos megjelenési dátumot nem lehet tudni a Windows 7 operációs rendszerrel kapcsolatban. Csupán annyit, hogy 2009 végére vagy 2010 elejére ígérik. 2009 május ötödikén fogják tesztelni a kész változatot. Kritikusok szerint a Windows 7 ígéretesebb, mint elődje a Vista, amely nem volt elég megbízható, ahhoz hogy serkentse az XP-ről való átállást. Mindenesetre már 2009. április 14-e óta komolyabb frissítések nem készülnek az XP-hez, csak a biztonsági javításokhoz 2014-ig.


Origo

2009. április 29., szerda

Digitális Világkönyvtár


Egy könyvtár fő feladatai közé tartozik, hogy az információt minél szélesebb körben közre adja. Ezt segíti elő, ha ezt az interneten keresztül digitális könyvtár formájában teszi, hiszen így a legkényelmesebb a felhasználónak, még csak a lábát szem kell betennie a könyvtárba, ahhoz hogy hozzáférjen fontos dokumentumokhoz. Otthonról bárki elérheti, még ha több ezer kilométerre is lakik a könyvtártól. Ez a lehetőség szélesíti a könyvtár (virtuális)látogatóinak a körét.

Az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete (UNESCO) által támogatott World Digital Library (Digitális Világkönyvtár) április 21-én nyitotta meg kapuit. A projekt adományokból jöhetett létre, például a Google 3 millió dollárt adományozott. Sajnos egyenlőre még csak az ENSZ hivatalos nyelvein elérhető (angol, francia, arab, kínai, orosz, spanyol, valamint portugál). A dokumentumok rendezhetők korok, médiatípusok és témák szerint. 32 partner intézmény dolgozik a projekten, de ezt a számot szeretnék hatvanra emelni. Magyar vonatkozásban 7 alkotás lett felajánlva. Ezek között szerepel például Benyovszky Móric gróf életrajza.



A cél, hogy a nemzeti könyvtárakkal összefogva a jelentős műveket tegyenek közzé, olyat amit máshonnan nem, vagy nehezen lehetne elérni. Ráadásul ingyen. A világ kulturális örökségét szeretnék mindenkinek hozzáférhetővé tenni. Eddigi tapasztalataim azt mutatják, hogy leginkább csak térképeket és útleírásokat találni a Világkönyvtárban. Gondolom a szerzői jog védelme és az emberi erőforrás hiánya miatt korlátozottak a lehetőségeik.


Forrás:
Origo
World Digital Library

Jelentős a fizetett blogerek száma az USA -ban


Amerikában a blogolásból megélők száma hamarosan elérheti a jogászokét. 1,7 millióan keresnek a blogjuk által, és ebből körülbelül félmillióan vannak, akiknek főfoglalkozásuknak tekintik a blogolást. Ennek az a hátulütője, hogy mivel a blogokat nem szokás előfizetni, hanem csak a hirdetésekre kapják a pénzt, ami pedig a látogatottság függvénye, ezért egyre inkább előtérbe kerülnek a szenzáció hajhászás posztok. A másik hátrány, hogy ha nem is teljes mértékben, de kiszorítják az újságírókat. Wall Street Journal szerint Washingtonban a lapkiadóknál dolgozó munkatársak száma 80 százalékkal csökkent az utóbbi időben. Csakhogy a bloggereket nem védik a sajtótörvények és szakszervezetek.

Szerintem ennyire azért nem súlyos a helyzet, hiszen akik blogot írnak a legtöbb esetben a véleményüket írják le egyes termékekről, szolgáltatásokról, eseményekről, ... stb. Az újságírók pedig (a kritikusokat leszámítva) hivatalból utána tudnak járni a tényeknek, és itt a tényeken van a hangsúly. Általában megbízható információkat tudhatunk meg egy már kiépített információs hálózaton keresztül, ami hiteles, és ez döntö fontosságú.


Forrás:
Origo

Facebook Európa legnépszerűbb közösségi oldala


Az egykor legnépszerűbb MySpace-t lekörözte népszerűségben a Facebook.

A 2004-ben indult oldal először az Egyesült Államokban lett hatalmas siker, bár mostanra alább hagyott az amerikai közönség számának növekedése (valószínűleg, aki akart az angol anyanyelvű országokban az már regisztrált), Európában jelenleg tarol.

A comScore amerikai piackutató cég statisztikai adatai szerint a Facebook látogatottsága az előző évhez képest 175 százalékkal növekedett, ami elég jelentős mérték. 19 európai fekvésű országból tizenegyben áll első vagy második helyen a közösségi szájtok kategóriájában.

Ez a nagy mértékű növekedés, annak köszönhető, hogy az eddig csak angol nyelven elérhető Facebookot az utóbbi időben lefordították európai nemzeti nyelvekre is. Ez a tény azokban az országokban fontos befolyásoló tényező, ahol az angol nyelv használata nincs elterjedve a köztudatban. Ezért egyre több angolul nem értő ember csatlakozik a közösséghez, ami vonzhatja az olyan angolul tudókat is, akik eddig azért nem csatlakoztak, mert nem látták értelmét, ha egyszer nem valószínű, hogy van regisztrálva ismerőse.

A magyar nyelvű változat 2008 évvégére készült el, és december óta a magyar felhasználók száma megkétszereződőt. Jelenleg kb. 200 ezer felhasználója van, de gyanúm szerint ez még növekedni fog, mert sokan még nem kaptak észbe. Lehet, hogy az Iwiw sikereit is felülmúlja?


Forrás:
Origo

2009. március 30., hétfő

Számítástechnikai készségfejlesztések az angol iskolákban töri helyett?



Az angol oktatásügyi miniszter, Jim Knight felkért egy szakembert Sir Jim Rose személyében az általános iskolai alaptanterv felülvizsgálatára, ami 20 éve készült. Rose véleménye szerint a gyerekeknek számítógépes és internetes képességeit kellene csiszolni, olyan tárgyak rovására, mint a történelem. Persze, nem az egész történelmet, csak szakaszait hagynák ki a tantervből, mint például a II. világháborút. Rose fontosnak tartja, hogy a gyerekeket megismertessék olyan lehetőséggel mint például a blogolás, a Wikipédia, vagy a Twitter, valamint beépítenék a tantervbe az írástanulás mellett a gépírást, és a helyesírás mellett a helyesírás-ellenőrző szoftverek használatát.

Mr. Knight viszont felhívja rá a figyelmet, hogy a tervezet még nincsen kész, és az országukban mindig is fontos volt a történelem oktatása.

Forrás:
Origo

A Nagy Ausztrál Tűzfal


Már nem csak tesztelik, hanem életbe lépett az ausztrál kormány által 4 év alatt kiépített internet szűrőrendszer. Egyenlőre csak 1300 tiltott oldallal, amit a későbbiekben 10.000-re akarnak bővíteni. Ez a szűrő arra hivatott, hogy a gyerekeket, fiatalokat megvédje az ártalmas tartalmaktól. Ilyen radikális lépésre eddig csak olyan kormányok szánták el magukat, mint Kína vagy Irán. Hasonló védelmi rendszert építettek ki még Angliában, Svédországban, Kanadában és Új Zélandon, bár használata egyik országban sem kötelező. Olyan ausztrál gyermekvédelmi és humanista szervezetek, mint a Ausztrál Keresztény Lobbi, az Ausztrál Családszövetség és a Child Wise még keveslik is a beavatkozás mértékét. Mondván az otthoni szűréssel csak a kisgyerekeket lehet megóvni. Valamint sok intézmény nem foglalkozik a gyermekek ilyen szintű védelmével, és az iskolák rendszereit is ki tudják kerülni a rafináltabb diákok. Valamint a szólásszabadságot féltő polgárok pedig úgy gondolják, hogy a tiltás alá vont oldalak olyan gyorsan fognak elérési útvonalat váltogatni, hogy a kormány megbízottai nem fogják tudni tartani az iramot. Vagyis ez egy eleve veszett ügy.

Forrás:
Origo
ITcafé

2009. március 23., hétfő

Saya, a japán android



A japánok igencsak az élen járnak a robotok, és leginkább az androidok fejlesztésében. Hiroshi Kobayashi, a Tokiói Egyetem professzorának 15 éves munkája eredménye képen egy android tanárnőt teszteltek a közelmúltban egy Tokiói általános iskolában. Bár egyenlőre még csak olyan alapfeladatokat képes ellátni, mint a névsor felolvasása, a lecke kiosztása, és a mimikájával való jutalmazás vagy büntetés. Igen, mimika. Ugyanis Saya latexből készült arcában 18 motor működik, ami által képes az érzelem nyilvánításra (mégha korlátozott keretek között is). Még ha nem is képes teljesen ellátni a tanári feladatokat helyettesítőnek még elmegy. Ám valószínűleg készül az anyagot leadni képes verziója is.

2006 óta ülnek már a Tokiói egyetem recepcióján Saya prototípusai. Az egyetem olyan cégeknek szánja őket, ahonnan költség csökkentés címén megakarnak válni az emberi munkaerőtől.

A japán kormánynak hatalmas befektetései (35 millió dollár) vannak a fejlesztésekben, és azt tervezik, hogy 2015-re minden háztartásban lesz egy android. Ugyanis egy felmérés szerint addigra a japán népesség egynegyede lesz 65 év feletti, vagyis kevés lesz a munkaerő, és a szociális ellátással problémák lesznek.




Forrás:
Origo

Az internet ellenségei



A sajtó szabadságért küzdő szervezet, a Riporterek Határok Nélkül (RSF) minden évben összeállít egy feketelistát, azokról az országokról, ahol a leginkább korlátozzák az internetes tartalmak szabad áramlását. Ezen országok 2009-ben rendre: Burma, Kína, Kuba, Egyiptom, Észak-Korea, Szaúd-Arábia, Szíria, Tunézia, Türkmenisztán, Üzbegisztán és Vietnám. Ezekben a diktatórikus, vagy ahhoz hasonlóképpen működő országokban üldözik a nem kívánt elemeket. Egyes országokban intranetté változtatták az internetet, hogy ezzel "védjék az állampolgáraikat" vagy pedig a kormány saját fizetett emberei heckelik meg a szájtokat, és küldenek kommentek az oldalakra, ezzel is manipulálva sz információt. Valamint Ausztrália is felkerült a listára, mivel terveztek egy az egész országot érintő internet szűrést végrehajtani, a fiatalok érdekében. Ez a tervezet a Nagy Ausztrál Tűzfal nevet kapta, bár mostanra úgy látszik mégsem történik meg a beavatkozás.

Forrás:
Origo

20 éves a világháló



1989-ben Tim Berners-Lee a svájci CERN kutató intézet munkatársa megelégelte, hogy a több ezer kutatót foglalkoztató intézet kutatási anyagaihoz olyan nehézkesen lehet hozzáférni. Ezért egy olyan rendszert talált fel, amiben összekapcsolódnak az anyagok egymással, mint egy háló, amit több helyről is el lehet érni; ezzel lerövidítve a keresés idejét. Így egyik eredménytől el lehet jutni a másikig. Vagyis egy információs hálót alkotnak a részegységek. 1991-ben már üzembe lépet a CERN első webszervere. Nem sokkal később az első amerikai webszervert is beindították, amin a Berners-Lee által írt szoftvert használtak. 1993-ra pedig több mint ötszáz szerver működött világszerte, mivel a CERN engedélyezte az ingyenes és szabad felhasználást. Az első magyar webszerver indulása is 1993-ra datálható, ami a Budapesti Műszaki Egyetem Folyamatszabályozási Tanszékének gépe volt. A World Wide Web Magyar Honlapján találhatók a magyarországi WWW szerverek felsorolása és hasznos információk.

A World Wide Web előnye, hogy a Berners-Lee által létrehozott böngésző segítségével nem csak nézegetni lehet az weboldalakat, hanem valamennyi háttértudással újakat is létre lehetett hozni. Azonban az alapszintű programozói tudást nem igénylő, új információ feltöltéséhez alkalmas oldalak már a Web 2.0 megjelenésével váltak csak lehetővé.

Berners-Lee zseniális ötletének hála mára sokkal egyszerűbb az interneten eligazodni.

Forrás:
Origo

2009. március 13., péntek

A Microsoft Surface Magyarországon?


A Microsoft Surface nevű érintőképernyős számítógépét 2010-re tervezi hazánkban is megjelentetni. A folyadékkristályos képernyőn egyszerre akár öten is dolgozhatnak. Mivel asztalszerűen van kialakítva, így a vízszintes 76 cm felületet körbe állva/ülve könnyen használhatja egyszerre több felhasználó is. (Valószínűleg ezért választották a nevének a surface, azaz felszín, látszat szót.) Nem csak azért van nagy jelentősége, mert több felhasználós, hanem mert mint egy vonalkód beolvasó felismeri azokat a tárgyakat, amiken van kód, és a gépen lehet természetes mozdulatokkal használni, egér vagy billentyűzet nélkül. Valamint beépített fénykép-, zene-, és útvonal tervező szoftver is jár hozzá.

Az Egyesült Államokban ennek a gépnek az ára 10 ezer dollárt, ami kb. 2,5 millió forint. Persze ilyen ár mellet nem az átlag ember van megcélozva. A leginkább pénzintézetek, kaszinók, nyilvánosan információs pultokban, vagy szállodáknak lehet hasznára. Az InterKnowlogy (brit szoftverfejlesztő cég) egy oktató programon gondolkozik orvoshallgatóknak. ennek segítségével gyakorolhatnák a boncolást három dimenzióban.

Ezzel a technikával lebontja a falakat az emberi mozdulatok és a számítógép használata között. Várható, hogy egyre több helyen fog megjelenni az életben, ezzel átalakítva a vásárlási, éttermi, és szórakozási szokásainkat.


források:

Origo
Microsoft Magyarország honlapja




2009. március 11., szerda

A Google mindössze három hónapban elkövetett bakijai



Lehet, hogy joggal félnek egyesek?

2009 első negyedében több hiba is felmerült a gépezetben.

A Google kereső felülete január 31-én minden link alá betette a kártékony oldalt és fájlokat feltételező feliratot. Ez nem csak itthon jelentkező probléma volt, hanem világi szinten több országból is panaszkodtak az emberek, hogy a Google meghülyült, és minden oldalt és a rajta lévő fájlokat károsnak tünteti fel. Sőt, ha rákeresett valaki a saját szolgáltatásait is veszélyesnek feltételezte (mellékelt képen látható). Ennek ellenére működtek a linkek, és a Google szolgáltatások is, csak a „Tárolt oldalak” nem volt elérhető. Illetve még a Gmail levelező rendszerre volt hatással a probléma. A spamek közé könnyen bekerülhetett magánlevél is. Viszonylag hamar orvosolták a problémát, mert az eset 15 óra körül kezdődött és valamivel 16 óra utánra már jól működött a rendszer. A Google hivatalos álláspontja, hogy emberi hiba okozta a problémát.



Ám ennek a malőrnek még pénzügyi vonzata is lehet, ugyanis azoknak az oldalaknak, amelyeknél fontos a látogató, és ahonnan potenciális érdeklődött riaszthattak el, nem voltak elragadtatva az örömtől, mivel egy ilyen hibát nem engedhetnek meg maguknak. Még presztízsrombolást is vonhat maga után a dolog.

A Google levelező szolgáltatása, a Gmail február 24.-én órákon keresztül elérhetetlen volt sokak számára. Az egyik európai adatközpont karbantartása okozta a problémát. Normális körülmények között ez nem okozna problémát, ugyanis átvenné a központ helyét egy másik. Ám a zavart egy olyan program okozta, amely azért felelős, hogy az adatok a tulajdonosukhoz közel maradjanak. Egymás után terhelte túl az adatközpontokat, ezzel szolgáltatás kiesést produkálva. Ismét egy óra alatt kijavították a problémát, ennek ellenére a levelező négy órán keresztül nem üzemelt. A fizetős Gmail szolgáltatásokat igénybevevőknek jóváírt még plusz 15 napot a Google, ezt szánva kártérítésnek.

A következő bakit a Google Docsnál követték el. Egy szoftver hibája miatt a privát szövegeket és táblázatokat, olyanok is láthatták, akikkel meg sem lett az osztva. Ez a hiba a megosztás pillanatában következett be, de csak nagyon kevés felhasználó (0,05%) volt érintve. A hiba által érintett dokumentumokat törölték, és ezt jelezték e-mailben a tulajdonosoknak.

Azt hiszem jogos a kérdés, hogy ha ezek előfordulhattak, akkor mennyire lehet megbízni a google-ban, és a diszkréciójában? A kereső rendszer bakija még hagyján, de a dokumentum megosztóé már kevésbé. Nyugtalanító lehet valakinek, aki csak néhány emberrel akarta megosztani, az esetleg munkájához szükséges dokumentumokat, vagy egyéb bizalmasan kezelendő anyagait, hogy talán illetéktelek is belepillanthattak, arról nem is beszélve, hogy a törlés után újból meg kellett csinálnia ugyanazt. Valamint az a néhány cég és vállalat, akik a Gmailt használják órákon keresztül nem tudtak kommunikálni munkatársaikkal, partnereikkel a levelező rendszeren keresztül.


Források:

Kiszámíthatatlan kód miatt omlott össze a Gmail

Emberi hiba miatt bakizott a Google kereső

Google-dokumentumok szivárogtak ki szoftverhiba miatt

2009. március 2., hétfő

Hibrid kutatás


Az elmúlt években megnőtt az internet elterjedtsége, és fontossága. Olyannyira, hogy már a piackutató cégek is tesztelik, hogyan lehetne a legeredményesebben kihasználni. A Szonda Ipsos 2008-ban az interjúinak valamivel több mint a negyedét online hajtotta végre. Bár ott még nem tartunk, hogy teljesen kiváltsa a hagyományos módszereket (telefon, kérdőív ...), sőt. Éppen hogy ötvözni akarják a két módszer, az online és a hagyományos megkérdezés előnyeit, így egy hibrid technikát kialakítva. Egy adott célcsoport internetező tagjait online könnyebb elérni, viszont a nem internetezőket is meg kell környékezni, mert lehet egész más véleményük, hozzá állásuk. Az internet által lerövidül a feldolgozás ideje, és költséghatékonyabbá válik. Viszont még fejlesztés alatt áll az a technika, ami a válaszadók személyazonosságát védi, miközben beazonosíthatók is maradnak.

Olvasható még bővebben:
Sajtóközlemény
Cawi blog

Milyen csatornán jut el hozzánk az információ?


Pintér Robert blogján és a BrandTrend weboldalán olvashatunk egy kerekasztal beszélgetésről, ahol jelen voltak többen is a média képviseletében. Leginkább arról szólt a beszélgetés, hogy mind az újságok, mind a tévések, hogyan tudják felkelteni az emberek érdeklődését. Az internet segítségével sokkal több és színesebb kínálatot tudnak nyújtani, de ahhoz hogy ez szakszerűen és napra készen működjön, ahhoz sok befektetésre van szükség, akár a pénzt, akár az időt és energiát (értsd: munkaerő) nézzük. Lehet csinálni online híradót (például olyan bejátszásokat nézhetünk meg egészben, amiket a TV-ben a szűkös műsoridő nem tett lehetővé, hogy egészben levetítsék), vagy újságírók blogokat írhatnak, de például a Népszabadság is gyárt videókat. Vagyis egymás területeire is áteveznek a médiavállalatok. Kérdés, hogy ennek milyen sikere van, lehet...

Sok-sok lehetőség van, de hogy ezt minél gazdaságosabban, hogy lehetne kihasználni, azt még nem tudják. Mert az online látogatok száma a hagyományos fogyasztókéhoz képest kicsi. Ezért nem lehet rájuk építkezni, mert nem érné meg.

2009. február 28., szombat

Hogyan is kezdtem el internetezni?


Egy új közvélemény kutatásban arra kíváncsiak, hogyan kezdtek el a magyarok netezni, és ez hogyan hatott ki az életükre. Ugyan sokan sokfélék vagyunk, de azért vannak bizonyos hasonlóságok (egyezések?) abban, ahogy bizonyos dolgokat szemlélünk, és ezt sokszor meghatározhatja egy olyan „apróság” is, hogy hogyan kerültünk először kapcsolatba a világhálóval, milyen élményeink fűződnek hozzá.

Ilyen kérdéseket tesznek fel, mint például:

Hány éve internetezik? Milyen okból kezdett el internetezni?
Mi volt az, ami elindította? Okozott-e változást az életében az Internet?
Milyen változás állt be előtte életkörülményeiben?
Mi volt az első tevékenység, amit az Interneten végzett?
Megváltoztak-e az internethasználati szokásai azóta, amióta elkezdett internetezni?

Ezen én is elgondolkodtam, mert amikor én kezdtem a velem egyidősek már rég ismerték, azokat az internetes programokat, alkalmazásokat, weboldalakat, miegymást, amikkel én csak 18 évesen kezdtem barátkozni. Gondolok itt az e-mailre, MSN-re, böngészésre…

Hát igen, hiába volt már nekünk általános 7. osztályban, és gimnázium első két évében is számítástechnika oktatás, az Internet alapjait nem tanították meg, azt nekem kellett kitapasztalnom. Viszont ez nagyon iskolától és tanártól függött, mert egy ismerősöm szakközépiskolájában pont az Internetoktatással kezdték első évben az oktatást. Valamint ott is, ahová én jártam, most már a húgomék kapnak (másik tanártól) néhány órás bevezetőt az Internet világába. Amennyire nekem elárulták a gímiben a kortársaim (2001-2005) a többségük a szülő munkahelyén találkozott először az Internettel, vagy otthon, mert a munka miatt szükség volt rá. Vagy esetleg rágták apu, anyu fülét és akkor egy rövid időre előfizettek, de mivel drága volt ez nem volt tartható huzamosabb ideig. Aztán jöttek a szolgáltatok különböző akciókkal 2006 körül, és sokunknak azóta van rendszeres előfizetése, nekem akkor lett először. Tulajdonképpen 2006 előtt nem is igazán találkoztam az Internettel. A számítógépünk sokszor hónapokig be se volt kapcsolva, mert hogy minek, játszani, olvasni, beszélgetni tudtam máshol is kényelmesebben. Nem volt rá szükségem a tanuláshoz, meg egyáltalán.

És hogy állok ezzel manapság? Na, igen. Ma már nincs olyan nap, hogy ne ülnék néhány órát a számítógép előtt. Vagy otthon szórakozásból, és a tanulás miatt, vagy akár az egyetemen. Igazából ez, hogy mindennapossá vált, hogy bekapcsolom a gépet, egy kicsit bosszant is.